A legtöbb ember nem azért megy coachingra, mert ne tudná elmondani, mi a baja. Hanem azért, mert nincs, aki valóban meghallgatná.
Nem úgy, hogy „közben tanácsot adnak”. Nem úgy, hogy „rálicitálnak a saját történetükkel”. Nem úgy, hogy „megoldást javasolnak, mielőtt végigmondhatnád”.
Hanem úgy, hogy ott vannak. Veled. Rád figyelnek. Érted hallgatnak.
Ez a kapcsolódás ritka – de tanulható. És nemcsak a coaching térben működik. Hanem a hétköznapokban is.
1. A bizalom nem magától épül. Lépésről lépésre születik.
Coachként nem feltételezzük, hogy a kliens az első pillanatban megnyílik. A bizalom nem elvárás. Hanem következmény.
Következménye annak, hogy: – nem ítélkezünk, – nem nyomulunk rá a fájdalmas részekre, – nem akarunk „jól segíteni”.
Hanem egyszerűen csak: jelen vagyunk. Ez az, amit sokszor hiányolunk az életünkben – és amit visszatanulhatunk a coaching folyamatban.
2. A bizalom ott kezdődik, ahol megszűnik a szerepjáték
Sok ember a hétköznapi kapcsolataiban is szerepet játszik: – a „mindent tudó”, – a „mindig erős”, – a „másokért élő”, – a „könnyed, akit semmi nem érint meg”.
De ezek mögött gyakran ott van a feszültség: „Ha megmutatom magam igaziból, vajon még akkor is elfogadsz?”
A coachingban létrejön egy tér, ahol ez a kérdés kimondhatóvá válik. És amikor valaki megtapasztalja, hogy meg lehet mutatkozni ítélet nélkül – akkor lassan elkezd más kapcsolataiban is nyitni.
Mert már van egy élménye: „Nem dőlt össze a világ, amikor őszinte voltam.”
3. A valódi figyelem: nem csak hallgatás, hanem jelenlét
Hallgatni bárki tud. De figyelni úgy, hogy a másik azt érezze: „Itt most csak rám fókuszálnak” – az egészen más.
A coaching egyik legnagyobb ereje nem a módszerekben van, hanem a tér minőségében: – Nincs sürgetés. – Nincs „na, mi lett a megoldás?” nyomás. – Nincs verseny az idővel.
Csak te vagy. És az, ami benned van. Ez az élmény sokaknál az első igazi kapcsolódás önmagukhoz.
És amikor ezt átélik, utána máshogy hallgatják meg a párjukat, a gyereküket, a barátjukat is.
4. A bizalom gyakorlása a hétköznapokban
A coaching nem zárt világ. Ami ott működik, abból mind átvihető az élet más területeire is.
Például: – Hallgass úgy, hogy nem szakítod félbe a másikat. – Kérdezd meg: „Most csak meghallgatást szeretnél, vagy közösen ötleteljünk?” – Ne minősítsd, amit mond – csak visszajelezheted, hogy érted, amit érez. – Légy jelen akkor is, ha nincs megoldás. Mert sokszor az a megoldás, hogy van kivel megosztani.
Ezek nem bonyolult technikák. De mély, emberi hatásuk van.
Egy kérdés neked is – coaching ihletésű gyakorlat
Gondolj valakire, akiben megbízol. Majd tedd fel magadnak a kérdést:
„Mi az, amit benne tanultam a bizalomról – és hogyan lehetnék én is ilyen mások számára?”
És most fordítsd meg: „Ha valaki nem tud bennem megbízni… vajon milyen érzést kelthetek benne, ami ezt nehezíti?”
Ezek nem vádak. Hanem tükrök. A coachingban ezek a tükrök segítenek abban, hogy tisztábban lássuk magunkat – és másokat is.
Összefoglalás
A bizalom nem egy érzés. Egy kapcsolat minősége.
Épülhet – ha elég figyelmet, időt, jelenlétet és őszinteséget teszünk bele.
A coaching kapcsolatban ez a bizalom válik azzá a talajává, ahonnan elindulhat a változás.
És ha egyszer megtapasztaltad – már tudni fogod, milyen értéket képvisel a figyelem. És te is képes leszel máshogy figyelni másokra.
